Elveszve a cyber- és valós vágyak útvesztőjében
''Életem legszebb szerelmét éltem, amely három hónappal ezelőtt kezdődött a Neten és most kitört a cyber börtön világából. Remeg a gyomor, szorít a torok, kiszárad a száj, csodálatos érzés. Nehéz, de megpróbálom szavakba kényszeríteni ezt a mélyen felkavaró, ki tudja, hol és hogyan végződő különös, szenvedélyes kalandot, vagy igaz szerelem volt talán--mert el vesztése fáj.
mindig nem tudtam ki lehet a monitor mögött, vágytam rá, hogy felfedje arcát, ugyanakkor féltem: addig jó amíg nem ismerem, hisz lehetetlen, hogy pont olyan legyen, mint a képzeletemben. Amikor aztán egyik reggel teljesen váratlanul megláttam a fotóját a képernyőmön, körbe fordult velem a szoba! Muszáj volt átölelnem a monitort, nem érdekeltek a kíváncsi tekintetek az irodámban. Ott állt, mosolygott a képernyőn egy csokor újságpapírba tekert rózsacsokrot nyújtva felém : a férfi, akit lányos ábrándozásaim közepette elképzeltem magamnak, aki már tinédzser korombeli álmaimban megjelent. Cyber szerelem első pillantásra? Ki tudja hogyan nevezhetném, hisz nem a monitor szíve dobogott hevesebben, hanem az enyém. Nem akartam elhinni, hogy tényleg ő lehet, attól tartottam, talán csak egy unatkozó informatikus űz csúfos tréfát velem. Ugyanezek a félelmek benne is felmerültek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése